2010. június 5., szombat

Pardus 2009.2

Törökországról mostanában leginkább a Közel-keleti politikai szerepvállalása kapcsán lehet hallani. A török kormányzat nem csak beszél és külsőségekkel domborítja ki nemzeti elkötelezettségét, hanem tesz is érte, hogy a hazai érdekek/termékek kerüljenek előtérbe. Ebben a mai 'sokat szenvedett'-bankár-világpolgároktól rettegő globalizált világban ez több, mint figyelemreméltó: dicséretes és követendő példa. Minket mindebből az érdekel, hogy milyen hatással van ez a folyamat az informatikára; szűkebb értelembe a Linux világára. Jelzem, amiről már többször volt szó; tehát ami a rossz gazdasági helyzet és a nyílt forrás állami szintű támogatásáról, mint lehetséges alternatíváról került fejtegetésre, azt Törökország megvalósítani látszik.

A Pardus Linux nem egy egyszerű közösségi, valamilyen már létező disztribúcióra épülő fork, hanem egy teljesen önálló kezdeményezés, ami 2003-ban indult útjára, a legnehezebb irány kijelölve magának: egy teljesen független terjesztés megalkotásába fogtak a fejlesztők. A Pardus egy önálló projekt a török Nemzeti és Kriptográfiai Kutatóintézet (UEKAE) fejlesztési keretein belül, mindez pedig a Török Tudományos Technológia Tanácsnak (TÜBITAK) van alárendelve. Ez a projekt államilag támogatott része, a közösséghez pedig bárki csatlakozhat, ahogyan azt máshol már megszokhattuk. A ma is aktív külsős csomagolók nagy része német; mint ahogyan fordítói kapacitásban is minden más, a projektben résztvevő nemzet fiait is maguk mögé utasítják.

A Pardus Linux teljesen KDE-orientált disztribúció; gtk-s könyvtárakat csak elvétve találhatunk, ezek is csupán a programfüggőségek kielégítésére szolgálnak. Csomagválasztéka korántsem teljes jelenlegi állapotában: ez körülbelül 3000 "hivatalos" csomagot jelent, amihez a külsősök 200+ csomagja társul. Ettől függetlenül, ha valakinek nincsenek speciális igényei, annak ez mindennapi használatra elegendő. Nekem kellemes csalódás volt a fejlesztők hozzáállása: az Openoffice-hoz a magyar nyelvi fájlokat csak kérnem kellett; a Firefox-hoz pedig a közeljövőben érkezik a honosítás. Másik pozitívuma a Pardus-nak a stabilitása: az egyik legstabilabb, legjobban összerakott KDE-disztribúció; nincsenek fagyások és a sebesség is kiváló (jelzem, a Pardus a KDE 4.2-vel kezdte az új környezet integrálását, és már akkor is elismerően szóltak róla), a Pulseaudió beágyazása is remekül sikerült, a hang tiszta és nem terheli a processzort.

A Pardus telepítését nem részletezem, azt már megtették helyettem korábban: KATT IDE!

A disztró első indítását követően a Kapitány "első indítás varázsló" fogad bennünket: érdemes minden lehetőséget áttanulmányozni, mivel olyan fontos dolgokat állíthatunk be itt, mint az alapértelmezett hálózati profilt, ami nélkül nem lesz élő netkapcsolatunk.


Mivel a Pardus támogatott nyelvei között nem szerepel a magyar, ezért azt most lesz lehetőségünk feltelepíteni, nyissunk egy Konzolt és gépeljük be a következő parancsot:

#sudo -i
#pisi ur && pisi it glibc-locales-hu kde-l10n-hu gimp-i18n-hu k3b-l10n-other openoffice-help-hu openoffice-langpack-hu

Ezután a KDE szokásos beállításai között abszolváltatjuk anyanyelvünket a rendszerrel. A Pardus fordításának állapota 33%-os, ezért natív alkalmazásainak egy része már magyarul "szól hozzánk", például a csomagkezelő GUI:


A Pardus csomagkezelése amúgy első ránézésre a portage, vagy az equo kimenetére hajaz; azoktól eltérően elég gyors, bár minden funkcióját nehéz megismerni a jelenleg még kezdetleges wikipédiából, de az alapokhoz elég, és a stabilitás miatt, ami jellemzi a rendszert ezen a téren is, nem is lesz szükségünk az alapoknál többre.

A rendszert terminálból a következő egyszerű paranccsal frissíthetjük:

#pisi ur --force && pisi up --yes-all && pisi dc

Ez a sor mindenképpen frissíti a csomaglistát, utána minden frissítést telepít kérdés nélkül, majd törli a cache-ből a letöltött fájlokat. Bővebb infóért üsd be a Terminálba: pisi help


A Pardus jelen állapotában, az alapértelmezett KDE asztal rendszerbeállításain kívül még rendelkezik jó pár, saját alkalmazással, ami szintén megkönnyítik a vele való munkát. Jelen cikk keretein belül csupán felsorolás szintjén szólok róluk, ugyanis nevükből már funkciójuk is kikövetkeztethető és nem mellesleg követik a UNIX-os diszciplínát, miszerint egy feladathoz értsen a program, de ahhoz maximálisan.


Az alkalmazások a következők: Display Settings; Boot manager; Disk manager; Firewall manager; History manager; Network-, System-, User-, Service manager. Szép mennyiség, és eddig úgy tűnik, teszik is a dolgukat.

Végezetül pár hasznos link:

Magyar fordítói napló
Magyar felhasználók fóruma
Pardus Facebook profilja
Pardus honlapja (angol)
Pardus nemzetközi fóruma
Pardus a Distrowatch-on

Jó szórakozást hozzá! ;)

2 megjegyzés:

  1. Megkövetlek Bicskás barátom!Fel telepítettem,a Pardus 2009.2-őt.Hibátlan Megköszönöm neked az az áldozatos munkát amivel hozzájárusz,ahhoz hogy mi" végfelelhasználok" elsajátithassuk a Linux fortéjait.egyébb tudnivalóitt. üdv:ÜLÜ

    VálaszTörlés
  2. Én csak fordítom a Pardus-t; ami a motorháztető alatt van, az a török srácok érdeme.

    VálaszTörlés